A napóleoni háborúk miatt a helység hadnagya Török György fegyvereket vásárolt a falu részére,míg
Dőry Ádám, Bolla Ignác és Tóth Ferenc maguk állítottak katonákat.

A család ősi nemesi czimere egy fenálló pajzs függőlegesen kétfelé szelve, a jobboldali rész kék, a baloldali vörös szinü; a paizs aljáról emelkedő hármas zöld dombon egy kettős farkú oroszlán áll hátsó két lábán,első jobb lábával kivont kardot villogtatva,másik lábával ragadozásra készülve. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oly oroszlán emelkedik föl.
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Némely festésekben a nemesi címereknél az oroszlán egészen vörös mezőben áll.

Az 1800-as évek közepén önálló takácscéh működött 17 mester részvételével. Az utolsó céhmester
Molnár József volt, fia Sándor még sokáig őrizte a céhládát.
Az 1848-as szabadságharc idején mozgalmas lett a község élete, mint a szabadságot, a hazát szerető
emberek tevékenyen kivették a részüket az eseményekből.
Moson és Sopron megy e együtt szervezett „ Nemzetőrséget” melynek központja Jobaháza lett. Itt
lakott a parancsnok Kovács Zsigmond is. A két megye lovas nemzetőrei itt a falu melletti réten
gyakorlatoztak, és esküt is tettek 1848. augusztusában. Nagyon jó kiképzést kaptak, így mikor az
ellenség meglátta őket, fejvesztve szaladtak és azt kiabálták, hogy „ Jézus Mária a huszárok!”. Így
lettek a Jézus Mária huszárok a szájhagyomány szerint.
1848-49-ben megszűnik a nemesség. Jobaházy Dőry Ádám főszolgabíró indult a választásokon, de
144 szavazattal kevesebbet kapott mint a csornai induló, Csupor Gábor, így nem kerülhetett be a
parlamentbe.

1852-ben építették az első nádfedeles iskolát, a tanítólakással együtt. Az első tanító Tüske István volt.
A századfordulón a Dőry kastélyt Borsody Péter vásárolta meg. Fia Dr. Borsody Géza artézi kutat
fúratott,/ ma is üzemel/ és ő építtette a környéken az első tejcsarnokot Jobaházán.
Az 1938-as gazdasági fellendülés idején 200 holdon felüli birtokokkal már csak Borsody Mária rendelkezett.   
1930-ban a község lakossága 701 fő volt, két nyilvántartott major a Borsody és a Török-major volt.
1939-től a gazdasági helyzet egyre romlott. Éreztette hatását a háborúra való készülődés.
A beszolgáltatási rendszer idején létesítették Jobaházán a Török-féle raktárakat, mint a környék
központjában lévő futurát /terményraktárt/.
A legnehezebb helyzet a behívás után alakult ki, mivel még a lovak nagy részét is „ behívták”.